Brilltax Kft. - Könyvelés, adótanácsadás Budapesten és Miskolcon

Facebook

Kapcsolat

Könyvelőiroda üzemeltető:
Brilltax Kft.
Iroda:
 
3525 Miskolc, Szemere utca 4

1037 Budapest, Zay utca 24

Telefon:
+36/70-674-3071

E-mail:
info@brilltax.hu

Nyitvatartás példa:
Hétfő-Péntek-ig: 
8.00 - 17.00

Biztosítások adózása

2017.07.25.

Biztosítások adózása

1.rész Kockázati biztosítások

Az Országgyűlés már jó néhány évvel ezelőtt, 2013-tól újrakodifikálta a személyi jövedelemadóról szóló törvény üzleti biztosítások adókötelezettségét szabályozó rendelkezéseit. A fent említett időponttól a személyi jövedelmadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a biztosítások közgazdasági tartalom szerinti elkülönítését alapul véve részletesen leírja, hogy alkalmazásában mi minősül (illetve mi nem minősül) kockázati biztosításnak. Lássuk elsőként, mi alapján tudjuk megkülönböztetni a két konstrukciót egymástól.

Kockázati biztosítások kizárólag biztosítási esemény (haláleset, baleset, betegség) bekövetkeztekor nyújtanak szolgáltatást. Ezzel szemben a kockázatinak nem minősülő, részben tőkefelhalmozási célú biztosításokesetében van elérési, lejárati szolgáltatás, és így adott esetben biztosítási esemény bekövetkezése nélkül is, – legyen ez szerződés megszüntetésekor, vagy akár visszavásárlásakor- lehetőség van a biztosításból pénzkivonásra.

A kockázati biztosítások más személy, – például kifizető- által fizetett díjához adómentesség kapcsolódhat. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások – ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás, más néven whole life biztosítások rendszeres díját- más személy által fizetett díja ugyanakkor adóköteles. Az adóköteles biztosítások közül a személybiztosítások 2013-tól kifizetői adózás mellett adózhatnak.

Szintén 2013-tól módosultak a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának szabályai, továbbá a kamatjövedelem kedvezményére vonatkozó rendelkezések. Ezen túlmenően bevezetésre került néhány biztosítással kapcsolatos fogalom is.

2014. január 1-től támogatja a jogalkotó az adózók öngondoskodásra irányuló törekvéseit azáltal, hogy a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosításra adó feletti rendelkezési jogot, állami támogatást biztosít.

A mindennapokban igen sokféle biztosítási konstrukcióval találkozhatunk akár munkáltatóként, kifizetőként, akár a biztosított magánszemély szerepében. Az adott szerződés megfelelő minősítése, besorolása elengedhetetlen az adókötelezettség helyes megállapítása érdekében.

Munkáltató (kifizető) által kötött biztosítások

A munkáltató, kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetén a díj és a kifizetések adókötelezettségét a biztosítás típusa határozza meg.

Adózás szempontjából a biztosítások alapvetően három fő csoportba sorolhatóak:

  1. kockázati biztosítások,
  2. adóköteles díjú biztosítások,
  3. élethosszig tartó, visszavásárlási értékkel rendelkező ún. whole life biztosítások.

Kockázati biztosítások

Elsőként vizsgáljuk meg a kockázati biztosításokra vonatkozó előírásokat. Ahogy ezt már említettük, a kockázati biztosítások azok a biztosítások, amelyek esetében a biztosító kizárólag halál, megbetegedés, vagy baleset bekövetkeztekor szolgáltat. Az SZJA-törvény alkalmazásában csak a személybiztosítások minősülhetnek kockázati biztosításnak.

Adómentes a kockázati biztosítás más személy – például munkáltató, kifizető- által az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékáig, 2017-ben havi 38.250 forintig. Az adómentesség nem függ a díjfizetés gyakoriságától, ami lehet havi, negyedéves, vagy akár éves is. Előfordulhat olyan eset is, hogy egy kifizető ugyanazon biztosítottra több, kockázatinak minősülő biztosítási szerződést is köt – például egy baleset, betegségbiztosítást és egy külön életbiztosítást, ilyenkor a szerződések alapján fizetett díjakat össze kell számolni. A gyakorlati tapasztalatok alapján a havi 38.250 Ft-os keret akár több kockázati biztosítás esetén is lehetővé teszi, hogy az adómentes kereten belül maradjunk.

Fontos, hogy az SZJA-törvény 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerinti adómentesség nemcsak egyediszemélybiztosításokra, hanem csoportos biztosításokra, akár csoportos egészségbiztosítás, is értelmezhető.

A munkáltatók számára sok esetben praktikus választás lehet a csoportos biztosítás. A szerződések rugalmasan alakíthatók, a munkáltató által a munkavállalók javára kötött csoportos biztosítás esetén a munkáltató akár a munkavállalói állományon belül eltérő tartalmú biztosítói szolgáltatásokban részesülő csoportokat képezhet. Például egy egészségbiztosítás esetén úgy, hogy egy bizonyos szolgáltatásban részesülnek a fizikai dolgozók, és egy ettől eltérő szolgáltatáscsomagban az irodai alkalmazottak.

Az egy főre eső adómentes keret kiszámítása azonban a csoportos biztosítások esetében is elvárás. Az előbbi példában szereplő csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom – mint csoportképző ismérv – alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat, vagyis az azonos tartalmú szolgáltatásban részesülő személyek számával kell elosztani az ezen személyekre tekintettel fizetett biztosítási díjat, díjrészt.

Az adómentes értékhatár feletti rész adóköteles biztosítási díjnak, és így kifizetői adózás mellett egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ezzel összhangban a kockázati biztosításokkal összefüggő szolgáltatások szintén adómentesek, azonban van kivétel, ugyanis adóköteles a baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelmet pótló szolgáltatás napi 15 ezer forintot meghaladó része, mely összeghatárt biztosítási szerződésenként kell vizsgálni.

A napi 15 ezer forintot meghaladóan kifizetett összeg olyan jogcímen esik adókötelezettség alá, amilyen jövedelmet a szolgáltatás pótol. Amennyiben a jogcím nem állapítható meg, a kifizetett összeg a magánszemély egyéb jövedelmeként fog adózás alá esni.

https://5percado.hu

vissza